Nagyon nehéz elhinni, hogy John vala­ha maga volt az egészség. Hiszen most - 62 évesen - a Fortuna 500 volt igazgatója egy szanatórium lakója. Súlyos szívrohama óta hat hónap telt el, és az orvosok szerint nem sok remény van a felépülé­sére. John gyakran mondogatta: „Csak egy kis magas vérnyomás!" Ez a „kis" magas vérnyomás most megtette a hatását. Orvosai szerint szívro­hama kétség nélkül annak köszönhető, hogy nem törődött ezzel a „csak egy kis magas vérnyomás"-sal, nem szabályozta, nem ellenőrizte.

Bár John nem halt bele a magas vérnyomás következményeibe, ami vele történt, jól szem­lélteti, hogy miért mondják erre a betegségre: „a néma gyilkos". A magas vérnyomás (az orvosi szakirodalomban hipertóniának is nevezik) ész­revétlenül (minden figyelmeztetés nélkül) végzi a maga káros munkáját. Ez a betegség egy életre szól, és meg is rövidíti az életet.

Minden szívdobbanásnál egy pumpálásnyi vér áramlik a karba, amit pulzusként érzéke­lünk. A pulzus erőssége az ún. szisztolés vér­nyomás (periodikus szívösszehúzódás). A szisztolé mértéke a vérnyomásmérésekor ka­pott felső számérték. A szív minden ütés után a másodperc törtrészéig elernyed. Ilyenkor a vér­edényben a nyomás leesik, ezt hívják diasztolés nyomásnak. Ennek értéke a vérnyomásmérés­kor kapott alsó számérték.

Az artériák izommal ellátott véredények, amelyek összehúzódnak és kitágulnak. Az arté­riafalak túlzott összehúzódása vagy megmere­vedése megemeli a vérnyomást, de a hormonok is megemelhetik. Van néhány szerv, mint példá­ul a vese és a mellékvese, amely fontos szerepet játszik a vérnyomás hormonális szabályozásában. A magas vérnyomás fő oka azonban nem csak egyszerűen életmód kérdése.

A legtöbb ember hajlamos a magas vérnyomásra, és túlnyomórészt rajtuk múlik, hogy milyen hamar ismerik fel.

Milyen károkat okozhat szervezetünkben a magas vérnyomás?

Az agyvérzés a legelső betegség, amit a hi­pertónia okoz. Ez legalább kétféleképpen tör­ténhet. Az egyik mód az, hogy a magas vérnyo­más fogékonnyá teszi az egyént az ateroszklerózisra (az artériák megkeményedésére). Ebben a folyamatban a szervezetet behálózó nagy és közepes artériák egy zsíros anyag lerakódása következtében beszűkülnek. Általában ezek a megkeményedett artériák érintkeznek a fejben, a nyakban lévő véredényekkel, amelyek szállít­ják a vért az agyba. Köztudott tény, hogy a ma­gas vérnyomás megrongálja azokat a sejteket, amelyek ezeket a véredényeket megtöltik. Ez az egyik oka az ateroszklerózisnak."

A szervezet sem nézi tétlenül, amint véredé­nyei gyűjtik a zsírt. Egy kemény, rostos anyaggal befedi a zsíros lerakódásokat. Ez nagyon fontos reakció, mert ha a zsíros anyag közvetlenül érintkezne a vérrel, alvadást okozhatna. A rostos bevonat viszont ezt tökéletesen megakadályoz­za. E kettős folyamatra utal maga az ateroszklerózis elnevezés is. Az „atero" pépszerű, puha vagy zabkásaszerű zsíros anyagot jelent, míg a „szklerózis" jelentése: kemény, vagyis a szerve­zet rostanyaga befalazza ezt az anyagot.

Sajnos az ateroszklerózisos területek, az ún. foltok elfekélyesedhetnek. Ez együtt jár a rost­fal elvesztésével vagy károsodásával, aminek kö­vetkeztében a rostanyag és a zsíros anyag vegyüléke bekerül a véráramba. Ezután egy ki­sebb, szétrágott zsírréteg marad az artéria falán, amit elfekélyesedett foltnak hívnak. Ha egy folt az agyat ellátó véredények egyikében ily módon letörik, kisebb agyvérzés következhet be, vagy TI A (pillanatnyi vérhiány). Ez nagyon hasonló az agyvérzéshez, de mivel a letört darab felol­dódik, néhány órán belül teljes a gyógyulás.

Rosszabb azonban az, amikor az elfekélyese­dett foltok mozgásba hozzák a test véralvadás­hoz szükséges sejtjeit, a vérlemezkéket. Ilyenkor az események egész láncolata indul be, és bárme­lyik - ateroszklerózis következtében beszűkült -artéria eltömődhet. Ha egy artériában, amely az agy egy részébe szállítja a vért, teljes elzáródás lép fel, akkor azok az agysejtek, amelyek ettől az artériától függtek, elhalnak. Az agyszövetnek ezt a halálát nevezik agyvérzésnek.

A második változatban a hipertónia sokkal komolyabban károsítja az agy véredényeit. Ilyenkor az artéria károsodása olyan mértékű, hogy a véredény megpattan és bevérzik. Ezt hív­ják vérzéses rohamnak, amely különösen veszé­lyes. A vérzés gyakran csak egy kis ideig tart. Az agyat egy merev kéreg, a koponya veszi körül, így nem tud elmozdulni a bezúduló vértömeg elől. Minél több vér gyülemlik fel, annál nagyobb a nyomás az agyban. Ha a vérzés nem áll meg, az agyrész a kis nyíláson keresztül lelökődhet a ge­rincvelőbe. Ezt hívják az agy beékelődésének, amely általában gyors halált eredményez.

Vizsgálatok kimutatták, hogy az atero­szklerózis kifejlődésének rizikófaktora (főleg a helyi vérelégtelenség és az agyi erek betegsége) 5-ször nagyobb azoknál, akiknek vérnyomása 160/95 mm, mint a normál vérnyomásúaknál.