Stefánia-vagdalt lencséből
2012. február 01. írta: VegaLife

Stefánia-vagdalt lencséből

Elgondolkodtál már azon, hogy MIÉRT Stefánia vagdalt, MIÉRT Stefánia szelet?

Vagy el sem kellett gondolkodnod, mert nagyanyáid úgy tanítottak sütni-főzni, hogy elmondták Stefánia belga királyi hercegnő és a magyar konyha kapcsolatát?
Vagy mindezen mondákból kimaradtál? Cseppet se bánkódj! Megosztom veled eme tudásom.

Egyszer volt, hol nem volt....

Na nem éppen az Óperenciás tengeren túl, hanem Brüsszel város közvetlen közelében - 1864-ben született egy kicsi lány. Édesapja II. Lipót belga király. Édesanyja Mária Henrietta királyné, a gyermek is előkelő társadalmi helyzetben élhetett így. Szülei a "Belgiumi Stefánia Klotild Lujza Hermina Mária Sarolta" névre keresztelték.

A leányka cseperedett, nevelkedett, míg egészen fiatalon, 17 éves korában (1880-ban) Rudolf herceg felesége lett. De hiába lett főhercegné ezzel. Élete nem volt fenékig tejfel!

A házasság első néhány éve még boldogságban telt el. Született is egy leánygyermek. A kis Erzsébet.

De Rudolf liberális élete és Stefánia merev magaviselete bizony sok bonyodalmat keltett. Rudolf szerette a nőket, Stefánia eközben szenvedett. Hiába várták, nem lett fiúgyermek.

Így teltek el az évek, míg 1889-ben Rudolf életét vesztette. Öngyilkosság a hivatalos indok. Ezt bizonyosan itt e földön sosem tudhatod.

Szegény Stefánia megözvegyült - pedig alig múlt el huszonöt.

Teltek, múltak az évek, Stefánia utazással vigasztalódott.
 

Majd jött a forduló... Stefánia tizenegy évig tartó özvegységébe szerelem köszöntött.

Nagylónyai és Vásárosnaményi Lónyay Elemér megkérte a kedves özvegy kezét.

1900-ban a frigyet is megtartották. Ezzel Stefánia lemondott főhercegnéi rangjáról. Nem bánta ő ezt oly nagyon, hiszen életében végre a boldogság honolt.

Oroszvárra költözött a házaspár.  Stefánia szerette a természetet, vadászatokat is rendeztek. Gyakran nyaraltak Magyarországon, legfőképpen Sárospatakon.

A hercegnő igen szerette a magyar konyhát, nem csak ette, de el is készítette a finom ételeket. Ételeinek specialitása a főtt tojással való bedolgozás lett. A receptek "Stefánia-módra" innen erednek.

Stefániát és Lónyay Elemér nevű második férjét a Pannonhalmi Főapátság templomi kriptájában helyezték végső nyugalomra. Miért éppen oda? Ez már egy másik monda volna...

 

Stefánia talán nem is gondolta volna, hogy a vagdalt hús nélkül is elkészíthető, ráadásul gyorsan...

A recept:

Hozzávalók:

  • 0,5 kg lencse
  • 3-4 szál répa
  • 5-6 tojás
  • zsemlemorzsa
  • esetleg magok (lenmag, szezámmag)
  • kókuszzsír (vagy olaj, vagy margarin)
  • ételízesítő
  • bors
  • 6-8 gerezd fokhagyma
  • fasírt fűszerkeverék
  • babérlevél

 

Elkészítés:

A lencsét miután alaposan átmostuk, néhány szál babérlevéllel és egy csapott evőkanál ételízesítővel feltesszük főzni - a víz bőségesen ellepje a lencséket. (Ha a közelben tartózkodunk, mehet nagyobb lángon fedő alatt, folyamatos ellenőrzés közben.)

Mindeközben előkészítjük a többi hozzávalót.

A répákat megpucoljuk, majd hosszában négy részre vágjuk, ételízesítős vízben megfőzzük, vagy megpároljuk.

A tojásokat megfőzzük. Miután megfőttek, hideg vízzel átmossuk, megvárjuk, míg kihűl. (Érdemes hideg helyre tenni, pl. ablakpárkány, kamra, stb.)

A pépessé főtt lencséhez (a babérleveleket kiszedjük belőle) felaprított fokhagymát (vagy pépesre nyomott), egy késhegynyi borsot és kb. egy evőkanálnyi fasírt fűszerkeveréket keverünk. Majd annyi zsemlemorzsát teszünk hozzá, amennyit felvesz úgy, hogy egy nagy gombócot tudjunk formálni belőle. Természetesen az a jó, ha a gombóc nem ragad a kezünkhöz. Lisztérzékenyek zsemlemorzsa helyett főtt barnarizzsel keverhetik össze.

Fóliát a munkaasztalra terítünk, rászórunk magokat. Majd a gombócot elegyengetjük rajta úgy, hogy legyen elég hely a tojásokat és a répacsíkokat ráfektetni az anyagra.

Megpucoljuk a tojásokat, egymás "alá" fektetjük a fasírton, melléjük a répacsíkokat, majd a fasírtot betekerjük a fólia és persze a kezünk segítségével.

A tepsit kókuszzsírral kikenjük (vagy olaj, vagy margarin). Óvatos mozdulatokkal felemeljük a rudat, és belehelyezzük a tepsibe. A tetejét megszórhatjuk magokkal. Kókuszzsírt vagy olajat simítunk a tetejére, hogy ne száradjon ki sütés közben. Alufóliával is befedhetjük. Kb. 40-45 perc sütés után kivesszük, és nem vágjuk fel azonnal, kicsit hagyjuk "szikkadni".

Kukoricás rizst vagy krumplipürét tálalhatunk hozzá. Reszelt - natúr - lila káposztával, de párolt lila káposztával is nagyon finom.

Ha a sütési időt nem számítjuk, akkor egy konyhában gyakorlottabb ember 30 perc elkészítheti.

Az én mennyiségemből elég nagy darab Stefánia-vagdalt lett. A hozzávalók felezésével kisebb is készíthető - például őzgerinc formában. Vegán módra tojás helyett tehetünk bele csak zöldséget (pl. párolt répa, karfiol, stb.)

UI: Megnéztem volna szívesen, Stefánia hercegnőt a konyhában dolgozni. Leginkább az érdekelne, milyen edényekben készítette, ne és persze mit szólna a vegetáriánus Stefánia-vagdalthoz???

  

 

  
 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://vegalife.blog.hu/api/trackback/id/tr514043499

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása